2022. január 17., hétfő

Láthatatlan délibáb

 

Én még odaát nőttem fel,
hol a katonakabát
ingyen rajtam landolt.
Én még a kötelezőben éltem,
hol sorban állt a nép,
s egyre ment a szavazás.
Én még ingyen munkát kaptam,
amiért utólag sem fizettek,
ahogy most is: ígérték jó lesz.
Én még odaát nőttem fel,
a vasárnapi hús ecetes-szagán,
szombati műszak után.

Én még odaát nőttem fel,
mi nincs ma már,
ezért megszólnak itten.
Én adtam a sorsnak a talánt,
hol rendszereknek is vége,
s ingyen rajtam landolt.
Én még azt hallgattam úton-útfélen
a rothadónál jobb a szegénység,
bűnös a föld is mind odaát.
Én még odaát nőttem fel,
most itt vagyok, hol a bűn
tovább vigyorog felém.

Én még odaát nőttem fel,
ott honolt láthatatlan délibáb,
mitől most is mindenki retteg.


Nincsenek megjegyzések:

Napra pontosan

  Napra pontosan felhőn csobbant a fény, felsírt a pillanat, de marad még remény, álca lombok alatt születtek elég régen, nem karcolt korcso...