Lélektükör

 

Csikorog a jég a fogam között,

kacsint a lét a hátam mögött,

monokli a jobb szemen, vagy a bal

takaróm a föld, mi egyszer betakar.

Csípi a nyelvemet a paprika

talán túl sokat voltam partiba

aludt tejtől savanyú a száj

szerelem édesít no meg babám.

Ropog a hó a talpam alatt

piros-fehér-zöldek a szavak,

vörös sáv, vagy ferde kereszt,

trianon sehogyan sem ereszt.

Lelkem a rossz, bezárva marad,

nem ismeri azt, csak az akarat

hosszú a papír hegyes a ceruza,

irigy rá a gép, milyen az illata.

Törik a könyv kérge a régi,

tűz kerülte azt és még reméli.

lapok -könyvek annyi karakter erdő,

olvasva-írva egybe igazzá nő.

Ropog a hó a talpam alatt

piros-fehér-zöldek a szavak,

vörös sáv, vagy ferde kereszt,

trianon sehogyan sem ereszt.

vörös sáv, vagy fehér kereszt,

trianon sehogyan sem ereszt