Rejtőznek a törött nyílhegyek,
húsba karcol, bőrre ír a vér,
ha tested igazságot kér,
szenvedések csak képletek.
Tetoválva senki nem születik,
az akarat egy gáznemű lét
föld lehet nedves, és sötét,
fájdalom a csontból szökik.
Hatalom nélküli prédikátor
esik, a lóról túloldalt le.
Dalban lobban ősi lelke,
a dobhártyát szakító agitátor.
Zöld igazság egyszer őszbe fordul,
minden szerv egyszer elfárad,
hiábavaló, ha az élet támad,
fiatal halál, tapasztalat mordul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése