Te vagy az Én titkom
neked írok ez dolgom
úgy visellek
mint szemüveget
vak a lelkem nélküled
Te meg én Mi vagyunk
mint az eső meg Nap
olyan szivárvány
fényű az otthonunk
mert sötétben sötétnek
tűnne minden látvány.
Napra pontosan felhőn csobbant a fény, felsírt a pillanat, de marad még remény, álca lombok alatt születtek elég régen, nem karcolt korcso...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése