Csak álomban élsz,
míg mezítelen talpad,
nem érintette a földet.
Csak ott nem törsz össze,
ahol az izom még sima,
s nehéz az, mi megy könnyen.
Csak a héjad lehet kemény,
belül víz-puha vagy te is,
így is kátrányt sír a kémény.
Csak a durva szavakat érted,
az késztet az íratlan rendre,
s görbe ujjad a napra éghet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése